Tegnap szabályszerűen megrohamoztak a poloskák! Kevés ennél is undorítóbb állat van, ami nagyon irritál. Amíg nem jönnek be a konyhába és kezdenek össze-vissza röpködni, és nem hozzák rám a frászt addig semmi problémám nincs velük, mindenki csinálja a maga dolgát, én se szólok bele az övékbe, ők sem az enyémbe. Ez pedig így van randjén.
Az azonban tűrhetetlen mikor: hullámokban indítanak ellenem támadást! Lehet zokon venni, hogy lerugdosom őket a folyosóról, igen aláírom, de ne kövessenek! Felháborító mikor a buszon veszem észre, hogy a kommandósuk végig a táskámon lapult. Rendben lepöcköltem, de mikor le akartam szállni újra megtámadott! (>_<) A metró felé már szinte futva mentem (ez két táskával és Mikey-val a kezemben, nem olyan egyszerű feladat). Huuuh~ *sóhaj* Rémes volt! (>人<;) Bolondok ezek…
A házibuli pedig szokás szerint nagyon jól sikerült. Mire edzésről odaértem, már nem sok beszámítható ember volt, a nagytöbbség már igen mosolygós állapotban boldogította a többit. (*^_^*) Végighallgattam egy elég „érdekes” eszmefuttatást a társaságon belüli kapcsolatokról, aztán éles váltással a nano robotok kerültek terítékre. O.o Még ezt is élveztem. (*^ー^*) A biológia régen elég közel állt hozzám, bár azóta más szenvedélyek foglalják el a helyét, de nosztalgikus volt. :) Táncoltam is egy keveset már amennyire a dülöngélő emberek között lehetett mozogni. Mikor bekerült a Do you want to – Fraz Ferdinand-tól Zsuzsival azonnal elkezdtük a koreográfiát, amit körülbelül 2-3 éve táncoltunk utoljára. Meglepő mennyi mindenre emlékeztünk belőle. :D Később kiéltem a kreativitásom, és 4 szívószálból egyetlen óriásit alkottam, és valami szutyok pálinkás bort próbáltam meg az asztal másik végéről inni, több-kevesebb sikerrel. :D Lenyűgöző a kreativitásom nem? :D Éééééés olyan fél háromkor „ágyba is kerültem”. Tudjátok nálam mit jelent az ágy fogalma… :P Mikey-val behúzódtunk a Viki ágya melletti és a szekrény közötti földterületre, pizsiben, kispárnával a jó kis meleg hálózsákomba. Mmmm háromkor már aludtam is egészen tízig. Fiatalság bolondság!
Most már ebéd is van a pocimban, és gépelek. :D Jó nekem, mi?
Mikor hazaértem szüleimmel megállapítottuk, hogy a poloskák igazából a szarka elől menekülnek be a lakásunkba, mert van agyuk, és felfogják, hogy jööööön! XD Ezután édesanyám kitalálta, hogy a poloskák majd biztos bemásznak a légkondi csövébe és bent a lakásban kimásznak. Apuval megállapítottuk, hogy mikor majd nyáron bekapcsoljuk hűtésre, akkor poloska jégkockák fognak potyogni belőle. Ekkor már körülbelül úgy kacagtam, hogy majd lefejeltem a reggelim, és valószínűleg a szomszéd is engem hallgatott. :D
Bolond egy család!
Édesapám elfoglalta a fürdőt, úgyhogy most még blogolok, és utána én is elkészítem az emberi külsőmet, mert megyünk mozibaaaa! Már egy hete meg szeretném nézni ezt a filmet, és most Anyu+Apu+Ruka+Én ezt meg is valósítjuk! \(*^o^*)/ やったぁ♪
AJÁNLOM AZ OLDALT
Az azonban tűrhetetlen mikor: hullámokban indítanak ellenem támadást! Lehet zokon venni, hogy lerugdosom őket a folyosóról, igen aláírom, de ne kövessenek! Felháborító mikor a buszon veszem észre, hogy a kommandósuk végig a táskámon lapult. Rendben lepöcköltem, de mikor le akartam szállni újra megtámadott! (>_<) A metró felé már szinte futva mentem (ez két táskával és Mikey-val a kezemben, nem olyan egyszerű feladat). Huuuh~ *sóhaj* Rémes volt! (>人<;) Bolondok ezek…
A házibuli pedig szokás szerint nagyon jól sikerült. Mire edzésről odaértem, már nem sok beszámítható ember volt, a nagytöbbség már igen mosolygós állapotban boldogította a többit. (*^_^*) Végighallgattam egy elég „érdekes” eszmefuttatást a társaságon belüli kapcsolatokról, aztán éles váltással a nano robotok kerültek terítékre. O.o Még ezt is élveztem. (*^ー^*) A biológia régen elég közel állt hozzám, bár azóta más szenvedélyek foglalják el a helyét, de nosztalgikus volt. :) Táncoltam is egy keveset már amennyire a dülöngélő emberek
között lehetett mozogni. Mikor bekerült a 
Súgó
